Simény méhészet

Háziméh (Apis mellifera)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosok (Aculeata) Öregcsalád: Méhek (Apoidea) Család: Méhfélék (Apidae) Alcsalád: Apinae Nemzetség: Apini Nem: Apis Faj: A. mellifera
Tudományos név
Apis mellifera

Elterjedése 

Feltételezések szerint a háziméh eredetileg Indiából származik. Mint domesztikált állat, ma már a mérsékelt- és trópusi égövben világszerte elterjedt.

Megjelenése

A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt. A méhanya 22 mm, a here 20 mm, a dolgozó pedig mintegy 16 mm hosszú. A méhanya sötét és teste hosszúkás; a here fullánktalan és hosszabb, mint a dolgozó; a dolgozó sötét csíkozású. Szívó szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek az ibolyántúli fényt is érzékelik. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A háziméh elpusztul, miután a fullánkját használva emlőst szúr meg, más esetben vissza tudja húzni a fullánkját a dolgozó méh (pl.: viasz moly testéből), az anyaméh vissza tudja húzni a fullánkját emlős bőréből is, mert fullánkján csak 3-5, munkásméh fullánkján 21-25 visszahajló horog található. Ez gondoskodik arról, hogy a fullánk bent maradjon a megszúrt emlős bőrében, és a méregmirigyekkel együtt kiszakadjon a méhből. A fullánk kiszakadása esetén a méregmirigyet körbevevő izmokat az idegek mozgatni kezdik. Ez belepumpálja az "áldozat" börébe a méreghólyag tartalmát.

Szaporodása és életmódja 

A háziméh euszociális faj, tehát olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges család 40 000-80 000 egyedből áll. A családon belül méhanya rakja a peték túlnyomó többségét. A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb méhanyák. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, ők a dolgozók. A dolgozók is raknak néha petéket, de azok nincsenek megtermékenyítve. Ezekből a petékből csak "herék" , azaz hímnemű méhek lesznek. Ez a "szűznemzés" a parthenogenezis.

A méhek haplodiplod ivarmeghatározási rendszert mutató állatok, a megtermékenyített, diploid petékből nőstények, a megtermékenyítetlen, haploid petékből pedig hímek fejlődnek. Hím utódot, azaz herét tehát az anya és a dolgozók is képesek létrehozni.

Az anya naponta akár 1500 petét rakhat. A petéből 3 nap múlva kel ki a lárva. A lárva kb. egy hét múlva bebábozódik, majd a kifejlett állat újabb egy hét múlva kel ki a bábból.

Táplálékuk nektár és pollen. Az anya néhány évig (maximum 7-8), a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él.

Rokon fajok

A háziméhhel rokon faj az óriás háziméh (Apis dorsata), amely a trópusokon él, és egyetlen hatalmas, szabálytalan alakú, fán függő lépet épít.

A háziméh vagy mézelő méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül esetleg propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyész állatokat is termelnek a méhészek.

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat